Biztos te is kíváncsi lennél egy Disney-hercegnő mindennapjaira a „happy end” után. Ma Csipkerózsikával, a 100 évig alvó hercegnővel beszélgetek az előzményekről.
KecskeNEWSás: Rózsi, mi történt valójában? Mindenki ismeri a mesét a tündérekről, az átokról és az orsóról, de engem a valóság érdekel. Mi történt a te szemszögedből?
Csipkerózsika: Igazából nem történt semmi ilyesmi, hogy megszúrtam az ujjam, és ettől aludtam volna el. A birodalom a válság felé tartott, kevés volt a bevétel, mert nem jött elég turista. Ezért kitaláltuk ezt a történetet, hogy így tegyük híressé az országot. Igazából csak 3 év volt az egész, amíg nem hallattunk magunkról, de közben ugyanúgy zajlott az élet tovább. A terv bevált, mert mindenki jött megnézni a hírhedt kastélyt, amiben „100 évig csend volt”.
KN.: Honnan volt olyan kastély, amit benőtt a rózsa, és csupa rom?
Cs.: Mivel a régi palotánk már eléggé le volt robbanva, a három év alatt befuttattuk rózsával, magunknak meg építtettünk egy újat, amiben lakhattunk a továbbiakban.
KN.: És mi van a herceggel, aki állítólag megmentett, és hozzámentél?
Cs.: Ezt volt a legegyszerűbb megoldani, mivel a szomszéd királyságban pont házasítani akarták a herceget, ezért meghívtuk magunkhoz azzal a feltétellel, hogy belemegy a sztoriba. Később tényleg hozzámentem, nemcsak a történet miatt, hanem mert megkedveltük egymást igazából is.
KN.: Hogyan lett a 3 év hallgatásból 100 év álom?
Cs.: A pletyka mindenhol jelen van. Az egyik ember azt mondja az egyik pillanatban, hogy szomorú, a másik sarkon már azt beszélik, hogy belehalt a magányba. Az emberek túloznak, és szeretik kiszínezni a történeteket. Így lett a 3 év csöndből 100 év.
KN.: És honnan jött, hogy ezt a 100 évet te átaludtad?
Cs.: Ezt már magam sem tudom, sajnos. Az emberek kicifrázták az egészet. Nem csodálkoznék, ha egy sárkány is lenne benne, aki őrzött állítólag.
Csipkerózsikával beszélgettem. Nagyon művelt lány, de sajnos mennie kellett, ezért nem tudtunk többet beszélgetni. Remélem, a többi hercegnő is ugyanilyen okos és kedves, és bízom benne, hogy a többiekhez is lesz még szerencsém.
Simon Petra
