Magaslatok
Táborom
Ottalvós tábor, napközis tábor

A hétvégi túrázás során a kilátó magaslata felé törve gondolatok sora kavarog bennem. Egy igazán szép nyár emléke utat tör magának a rengetegből, felidézve azokat a boldog Balaton-parti napokat, és a leveleket, amiket a testvéremmel anyánknak írtunk a táborból.

Anyám!

Úgy fest, idén is elpártolt mellőlem a szerencse! Egyértelműen a fiúkat hibáztatom miatta. Az egész úgy kezdődött, hogy egy borultnak induló napon nekivágtunk túrázni a közeli kilátóhoz. Azt hittem, sosem lesz vége a lépcsők sorának, hosszú óráknak tűnt, mire legyőztük a fokok végtelenjét. Pedig már az első öt percben elfogyott minden levegőm, és mindennek a tetejébe, hogy hecceljen, tesó fel-alá futkosott mellettem, így időnként össze is ütköztünk. Esküszöm, néha kibírhatatlan Lackó!

Ahogy felfelé tartottunk, a nap végre előbújt a felhőtakarók alól, így zavartalan kilátásunk nyílt a Balatonra. Csoda szép volt a ragyogás a tó tükrén! Igyekeztem minél mélyebbeket szívni a friss levegőből, s élveztem, ahogy a nap az arcomat simogatja. Ebben a pillanatban váratlanul hozzáért valaki a karomhoz, és egy fantasztikus jóképű fickó mosolygott vissza rám. Nem tudtam, ki lehet, de éreztem, hogy találkozunk még.

Aznap délután strandolás közben megismétlődött a jelenet. Valaki megsimogatta a víz alatt a kezemet, és eltöltött a hit, hogy csakis a titokzatos fiú lehet. De hiába forgattam a fejem, senkit sem láttam. Elkezdtem a víz alatt tapogatózni, de fiú helyett angolnába futottam! Egy döglött angolnába!

Úgy döntöttem ezek után, hogy mégsem érdekel annyira ez a szerelem dolog. Másik hobbi után nézek!

Lányod:

Zsófi

* * *

Kedves Anya!

Az idő szép, a kaja jó, de Zsófi nagyon mufurc lett. Mikor a kilátóhoz mentünk túrázni, próbáltam megnevettetni, de nem volt túl nyitott rám. Apropó, szerintem sportolnia kéne valamit, mert nagyon megküzdött a lépcsőkkel.

Nagyon várom már az anyagi utánpótlást, mert likviditási problémáim adódtak. Pedig kinéztem magamnak egy új vízipisztolyt, úgyhogy most mindennap imádkozom!

Puszil:

Lackó

A kilátó tetején megpihenve, bár nem a magyar tenger látványát szívom magamba, mégis úgy érzem, mintha tegnap történtek volna velünk azok a csodálatos események. Arcomat a nap felé fordítva őrzöm egy percig az emlékek lenyomatát, s hálát adok érte, hogy átélhettem azokat a napokat.

Lejegyezte: Budavári Orsolya

A PT-sekkel könnyű megtalálni a közös hangot
Csak messziről láttam

LEGFRISSEBB

KAPCSOLÓDÓ

PEOPLE TEAM tábor

Interjú Csipkerózsikával

Táborom
Biztos te is kíváncsi lennél egy Disney-hercegnő mindennapjaira a „happy end” után. Ma Csipkerózsikával, a 100 évig…
PEOPLE TEAM tábor

Hozz magaddal hosszabbítót!

Táborom
Mielőtt táborozásra adod a fejed, érdemes tájékozódnod a kiszemelt helyen jártaktól, mire számíthatsz, illetve hogy…