Számos történet kering a PEOPLE TEAM nyári táboráról. Melinda is többet hallott, ezek közül felidézett egyet – ami természetesen nem vette el a kedvét attól, hogy ne csak táborozóként, hanem táboroztatóként is részt vegyen a PT-ben.
Mutatkozz be, kérlek!
Parádi Melinda a nevem. A humor a legnagyobb erősségem, legalábbis ezt mondják a barátaim. Ezenfelül elképesztően maximalista vagyok, minden dologba többet adok bele, mint amennyit kéne. Szeretek zenét hallgatni. De ami a legjobban ellazít, azok a filmek és a sorozatok. Azt is tudni kell rólam, hogy ha egy adott dolgot nagyon szeretek, akkor iszonyatosan lelkes vagyok afelé. Nagyon izgatott vagyok, amikor lehetőségem van új embereket megismerni, mert könnyen kijövök velük, ráadásul jól dolgozom csapatban.
Stresszeltél valaha a táborban? Hogyan kezelted?
Igen, azért, mert médiatáborban voltam, és még utolsó pillanatban is dolgoztunk a filmen, így nem tudtuk, hogy be tudjuk-e majd fejezni időben. Mivel a barátnőimmel alkottunk egy csapatot, így mindenki lelki támogatást nyújtott a másiknak.
Mi volt a legdurvább táboros melód?
Nekem személyesen nincsen még, viszont az egyik barátnőm történetét el tudom mesélni. Egy ottalvós táborban altatnia kellett a leghangosabb szinten, ami igazából csak 1 szoba miatt volt zajos, de attól nagyon. Természetesen bekopogott abba a szobába, hogy csendre intse az ott lakókat. Ekkor értette meg, hogy miért volt olyan hangos a szoba: az egyik táborozó magával hozta a kisállatát, egy gyíkot. A sikítások oka pedig az volt, hogy véletlenül felborult a nyitott állapotban lévő doboz, amiben a gyík volt, így a gyík kiszabadult. A fél éjszaka azzal ment el, hogy próbálta visszatenni a gyíkot a dobozba, ami végül szerencsére sikerült.
Milyen személyi pozíciót javasolnál a meglévők mellé?
Filmkritikus, tanár, zenetanár (hangszerekhez).
Ezt a szót vagy kifejezést csak a PT-ben hallhattad…
Mondj egy élményt abból az időből, amikor még táborozó voltál!
A tavalyi táborban szerveztek egy új dolgot: egy bált azoknak, akiknek az volt az utolsó PT-jük, köztük nekem is. Megadták a lehetőséget, hogy mi jöjjünk fel valamivel, amit aztán aznap este elő kellett adni. Sok ötletelés után végül arra gondoltunk, hogy kreálunk egy új tábortáncot. Nagyjából 10-en voltunk, szóval családias volt a hangulat. Mindössze 2 óránk volt az egész koreográfiára, de miénk volt az egész táncterem, így végül sikerült megcsinálnunk.
