Egy dolgos nap után, jól megérdemelt pihenésemet töltve az internetes oldalak böngészésével próbálom kikapcsolni pörgő elmémet. Így akadok rá egy rövid videóra, amiben kiskamaszok lelkesen táncolnak napjaink legnépszerűbb dallamaira. A lendületük kedves emlékeket idéz fel bennem, régi emléket egy balatoni táborozásról, és a levelekről, melyeket testvéremmel írtunk édesanyánknak Keneséről.

Anyám!

Képzeld el, idén a mi csapatunk nyerte a tehetségkutató versenyt! Nagyon sokan jelentkeztek, minden raj indított versenyzőt, volt, amelyik kettőt is. Videóklipeket kellett előadnunk, így nagyon látványos előadások születtek. Az egyedül indulók műsorai borzasztó viccesek voltak. Ahogy önfeledten tátogtak a zenére, majd megpukkadtunk a nevetéstől!

Nem ismertem a dalt, amivel felléptünk, de én amúgy is csak háttértáncos voltam. A nagylányok kisminkeltek minket, befésülték a hajunkat, és nagyon sok új mozdulatot tanítottak. Már alig várom, hogy otthon előadhassam neked is! Viszont képzeld el, nyertünk egy hatalmas tortát!

Csodás volt az a nagy nyüzsgés, az izgalom a verseny miatt, és ami azt illeti, a próbákat is nagyon élveztem, de a torta mindent vitt.

A tesóm most biztos majd megpukkad irigységében, mert bár ők is indultak, de mi lettünk a befutók.

Lányod:

Zsófi

* * *

Kedves Anya!

Idén Zsófiék nyerték a tehetségkutatót, amit nem igazán értek. Nem csináltak mást, csak riszáltak, pedig mi Barnival begyakoroltunk egy nagyon jó kis rapet.

Most próbálok annak örülni, hogy a húgomnak végre sikerélménye volt. Bár szép lett volna tőle, ha a csokitortából, amit nyertek, hoz nekem is egy szeletet!

Amúgy az idő jó, a kaja jó, a Balcsi jó, csak anyagi nehézségeim adódtak, úgyhogy nagyon várom már az utánpótlást! A tartályos vízipisztoly, amit vettem, kimerítette a pénztárcámat. Viszont másfél méterre is ellő! Persze ennek Zsófi annyira nem örül, de én nagyon szórakoztatónak találom.

Puszil:

Lackó

Ha az emlékeim nem csalnak, még azon a nyáron rejtélyes módon lába kelt a tartályos vízipisztolynak, mindannyiunk legnagyobb megkönnyebbülésére. Egyedül a testvéremet viselte meg a hiánya, amit a mai napig emleget.

Lejegyezte: Budavári Orsolya