A PEOPLE TEAM nyári táboraiban minden táborozó választ magának egy témát délelőttre. A szervezők igazodnak a gyerekek kívánságaihoz, ezért előfordul, hogy turnusonként akár 20 szekció bármelyikére is voksolhattok. Adél a PT-s élményeiről beszélt.
Hány alkalommal voltál PEOPLE TEAM-táborban?
Háromszor.
Ki volt a kedvenc táboroztatód?
Máté.
Mit köszönhetsz a PT-tábornak?
Adj ötleteket a nyár topikjaihoz: bármelyik szekció, csapatélet!
A videósoknak külön van záróparti, és lekésnek mindent, mert a többieknek, ami van, azoknak a programjai nálunk nem voltak. Egy picit extrább elköszönést a filmesektől is.
Játsszunk! Mi jut eszedbe a következő kifejezésekről: kismókus, mókus, tanár?
A mókusok kissé tudálékosak, a videósoknak mindig más szabályaik voltak, szerették ezerszer megkérdőjelezni. A filmtanárok (akik akkor voltak nekem), Máté, Norbi, Tichi, Kriszti stb. – imádás van, imádtam őket! A fiúk hatalmas formák voltak! Remek beszélgetések zajlottak, mindig volt idő összegezni a napot, bár nekünk sokszor volt, hogy vacsi kezdődött a nagy munka, vagy az is előfordult, hogy kihagytuk a kaját, hogy időben készen legyünk.
Csapatverseny, színek, táborkupa?
Én nem vettem ilyenekben részt, ugyanis a filmesek ebben nem voltak, de imádtam, hogy az aláírásgyűjtésnél mi is kaptunk kendőket!
Nyunyóka, gumikacsa, könyv?
A könyvszerzés az elején hatalmas ötlet.
A legemlékezetesebb tábori sztorid?
Amikor egyszer megpróbáltunk kaját szerezni éjszaka. Eljutottunk a hangárig, de persze zárva volt a büfé, mert már takarodó után voltunk, viszont a (táboroz)tatók éppen valami komoly megbeszélésben voltak. Ketten is rögtön odajöttek hozzánk, hogy „mi van, mi a helyzet, baj van?”, aztán amikor elmondtuk, hogy mi csak éhesek vagyunk, mind a tíz emberből kitört a nevetés, és megterítettek nekünk. Egy harmadik tató meg odalépett az asztalhoz, előkapta a büfékulcsot, majd szendvicseket készített. Ez elég ütős sztori. Jól mutatja, hogyan működnek a dolgok, amikor egy helyen mindenki jól érzi magát.
