A 15 éves Ancsi kecskeméti, így a PEOPLE TEAM nyári táborából esténként hazatér. Lássuk, ő hogyan értékeli bejárósként a PT-t!
Mire voltál kíváncsi első alkalommal?
Hogyan vannak ilyen sokan ebben a táborban, honnan tudják, hogy van ez a tábor, és hogy a mókusok hogyan kerültek oda. Csak attól tartottam, hogy az angoltáborban hogyan fogok boldogulni egyedül. Nem volt honvágyam, mert bejárósként vettem részt. A szüleim sem izgultak miattam.
Ha volt bármilyen gondod táborozóként, hogyan oldódott meg?
Szóltam a mókusoknak, és ők segítettek megoldani.
Milyen barátságokat kötöttél a táborban?
Olyan barátokat szereztem, akikkel azóta is tartom a kapcsolatot. Ne izguljon, ne féljen senki, mert semmi sem kötelező, és mindenki segít. Ez a legjobb hely a barátkozáshoz!
Milyen PT-szekciókat próbáltál már ki? Hogyan és mit hasznosítottál ezekből?
Az angol- és a kézművestábort. Most már bátrabban beszélek angolul.
Hány alkalommal voltál PEOPLE TEAM-táborban?
Háromszor.
Mi volt a legmeghökkentőbb dolog, amivel a PT-ben találkoztál?
Az, hogy itt van helyben, hogy sokáig tart, hogy milyen sok gyereket tudnak szórakoztatni, és hogy a mókusok barátként kezelnek. A jó közösségben új barátokat szerzünk. Jó közösség, jó barátok, jó programok.
Melyik választott témánál mi volt számodra a legfontosabb?
Hogy a barátaimmal legyek. Az angoltábor lett a kedvencem.
Milyen volt az első nap a PT-ben? És az utolsó?
Első nap: izgalom. Utolsó: szomorúság, mert el kellett búcsúzni.
