Zita, a PEOPLE TEAM nyári táborának egyik táboroztatója mesélt: ilyen az élet a PT-ben – tanárszemmel.
A legfurább kajálásod vagy kajád a táborban?
Én mindent megettem a kuktatáborban, amit a gyerekek maguk után hagytak. Utálok pazarolni, de a legfurább az utolsó napon a másnapos rizskoch volt, amihez rengeteg csomagolt minilekvárt tettem.
Mit irigyelsz a táborozóktól?
Hogy többet aludhatnak, és kellőképp kipihenhetik magukat a következő napra. Fontos, hogy ők is rendben tartsák a tábor területét, viszont a mosogatást már mi végezzük, nem ők, ezenkívül a szemétszedést is. Nekik nincsen más dolguk, csak élvezni a tábort. Mókusként hiányoltam a szekciókon való részvételt és az órákat, ezért tanárként sokkal jobban szerettem dolgozni. Igazából teljesen más szempontból érezhetik azt, hogy azt csinálnak, amit akarnak, mert a táboroztatókat és a táborozókat is kötik bizonyos szabályok, mégis ott van a szabadságérzet.
Mi a legnagyobb tábori felfedezésed?
Tetszett megismerni azt, hogy hogyan töltjük fel a tábor élelmiszerraktárát és az evőeszközraktárát. Mókusként szerettem a hangárban tevékenykedni, mosogatni és a gyerekeket kiszolgálni. A kedvenc napom mindig az új turnus kezdete, amikor rengeteg a péksüti, és én tölthetem őket újra a szülők és a gyerekek számára. Ezenkívül sok szendvicset is csinálunk olyankor, ami az egyik kedvenc PT-s melóm.